Kutatás

1. A szervezeti egység megnevezése:

DE ÁOK Gyermekgyógyászati Intézet

2. Munkacsoport vezetőjének neve, tudományos fokozata, beosztása:

Dr. Szabó Tamás,

M.D., Ph.D, Habil., egyetemi docens

Publikációk

3. Munkacsoport összetételének bemutatása:

Dr. Berkes Andrea, egyetemi adjunktus

Dr. Bíró Erika, egyetemi tanársegéd

Dr. Varga Petra, szakorvos

4. Munkacsoport kutatási célkitűzései:

A korábbi kísérletek folytatásaként funkcionálisan aktív TRP ioncsatornák molekuláris szintű vizsgálatát tervezzük humán podocita tenyészetben. Feltételezzük, hogy olyan betegségekben, mint a cukorbetegség, vagy vesegyulladás, megváltozik egy vagy több TRP csatorna működése. Ha ismerjük a változások milyenségét (pl. túlműködés), akkor megfigyeléseink segíthetik új molekulák kifejlesztésének és új célzott terápiás eljárások elméleti alapjának kidolgozását. Legutóbbi kutatásaink során újabb szenzoros TRP csatornák, elsősorban a hő- és mechanoszenzitív TRPV4 funkcionális jelenlétét írtuk le humán podocitákon, ezek esetleges kóroktani szerepe azonban még nem ismert. Hipotézisünk szerint egyrészt TRP csatornák közvetíthetik egyes stresszorok hatását, ami a podociták diszfunkcióját vagy károsodását eredményezheti; másrészt egyes podocitopátiákban megváltozhat a TRP csatornák funkciója vagy expressziója, ami hozzájárulhat az egyes zavarok patomechanizmusához.

Kísérleteink során a TRP csatornák aktivációjának és gátlásának a podociták működésére gyakorolt hatását vizsgáljuk, valamint azt is, hogy ezek a csatornák milyen szerepet játszanak egyes stresszorok hatásának közvetítésében és hogyan változhat a funkciójuk és kifejeződésük kóros körülmények között. Vizsgálatainkat in vitro körülmények között végezzük humán podocita sejtvonalon, de lehetőség szerint tervezzük diabéteszes állatmodellben és különböző nefropátiás humán szövettani mintákon is vizsgáljuk a TRP csatornák kifejeződését.Egyes immunszuppresszív gyógyszerek (calcineurin inhibitorok, mTOR inhibitorok) hatása olyan szignál-útvonalakat érint, mely konvencionális immunszuppresszív hatásaikon túl direct podocyta “targeting” révén a TRP ioncsatornák modulációján keresztül is kifejthetik antiproteinuriás hatásukat, vagy épp ellenkezőleg egyes TRP fehérjék működését vagy expreszióját megváltoztatva, proteinuriát okozhatnak (mTOR inh.). Jelen project ezen korábbi eredményeink hasznosítására és kiterjesztésére épül, ami ismereteink szerint egyedülálló a nefrológiai kutatás területén.