Az elhízás, másnéven obesitas, korunk népbetegsége. Számos anyagcserebetegség és immunbetegség – többek között inzulin rezisztencia és cukorbetegség – okozója. Az elhízás és az ezzel összefüggő krónikus betegségek kezelése világszerte komoly kihívást jelent az egészségügyi rendszer számára, és becslések szerint a elhízás következményei 2030-ra a világ felnőtt lakosságának körülbelül 60%-át fogják érinteni. Az lehízás sajnos egyre gyakrabban már gyermekkorban kialakul: az elhízás mintegy kétszer olyan gyakori  a gyermekek között napjainkabn, mint az 1970-es években volt. A serdülők körében az elhízás ma háromszor gyakoribb, mint ötven évvel ezelőtt volt.  2016-ban mintegy 41 millió elhízott gyermek volt elhízott, és körükben a cukorbetegség és egyéb anyagcserebetegségek kialakulásának kockázata is magas.

Az elhízásra való hajlam igen korán, már csecsemőkorban kialakul. Amennyiben az első életév során a szervezet nem megfelelően használja fel a táplálékkal bevitt zsírokat és szénhidrátokat,  akkor megnövekedik annak az esélye, hogy  fiatal felnőttkorra elhízás alakuljon ki. Kutatásaink célja annak megértése, hogy miként  határozza meg a gyermekkori zsíranyagcsere a felnőttkori elhízásra való hajlamot, és hogyan lehet a gyermekkori elhízás szövődményeiként kialakuló betegségeket megelőzni.

Kutatási projektek

Az elhízás immunológiai okai gyermekkorban

Az immunrendszer által szabályozott folyamatokat tanulmányozunk (pl. gyulladás, saját és idegen felismerése, autoimmunitás), melyek fokozzák az elhízásra való hajlamot.

Az anyatej szerepe a gyermekkori anyagcserében

Érdekes módon, azok a gyermekek akiket születésük után legalább hat hónapig anyatejjel tápláltak, kevésbé hajlamosak az elhízásra mint bébitápszerrel táplált társaik. Laboratóriumunk úttörő szerepet játszik az anyatej elhízástól védő szerepének felismerésében és megértésében.

A gyermekkori zsíranyagcsere hormonális szabályozása

A hasnyálmirigy belső elválasztású sejtjeiben (az úgynevezett szigetszervben) egy hormont, az úgynevezett neuropeptid FF-et azonosítottunk. Ez a hormon gátolja az elhízás egyik szövődményét, a krónikus gyulladást és az inzulin rezisztenciát. A neuropeptid FF a zsírszövet és a szigetszerv között mintegy üzeneteket közvetít, aminek eredményeként az elhízás szövődményei csökkennek.

Fontosabb tudományos eredmények

Hoang AC, et al. and Röszer T. (2022) Mitochondrial RNA stimulates beige adipocyte development in young mice. Nature Metabolism 4:1684–1696

Amendt T., Allies G., Nicolò A., El Ayoubi O., Young M., Röszer T., Setz C.S., Warnatz K., Jumaa H. (2022) Autoreactive antibodies control metabolism by regulating insulin homeostasis. Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA 119 (6) e211569511

Röszer T. (2020) The M2 Macrophage. Springer Nature Switzerland AG, 224 p., ISBN 978-3-030-50479-3

Yu H., Dilbaz S., Coßmann J., Hoang A.C., Diedrich V., Herwig A., Harauma A., Hoshi Y., Moriguchi T., Landgraf K., Körner A., Lucas C., Brodesser S., Balogh L., Thuróczy J., Karemore G., Kuefner M.S., Park E.A., Rapp C., Travers J.B., Röszer T. (2019) Breast milk alkylglycerols sustain beige adipocytes through adipose tissue macrophages. The Journal of Clinical Investigation 129:2485-2499

Waqas S.F.H., Hoang A.C., Lin Y., Ampem G., Azegrouz H., Balogh L., Thuróczy J., Chen J., Gerling I.C., Nam S., Lim J., Martinez-Ibañez J., Real J.T., Paschke S., Quillet R., Ayachi S., Simonin F., Schneider M., Brinkman J., Lamming D.W., Seroogy C.M., Röszer T. (2017) Neuropeptide FF increases M2 activation and self-renewal of adipose tissue macrophages. The Journal of Clinical Investigation 127:2842-2854

Waqas S.F.H., NobleA., Hoang A.C., Ampem G., Popp M., StraußS., Guille M., Röszer T. (2017) Adipose tissue macrophages develop from bone marrow-independent progenitors in Xenopus laevis and mouse. Journal of Leukocyte Biology 102: 845-855

Az elhízás, másnéven obesitas, korunk népbetegsége. Számos anyagcserebetegség és immunbetegség – többek között inzulin rezisztencia és cukorbetegség – okozója. Az elhízás és az ezzel összefüggő krónikus betegségek kezelése világszerte komoly kihívást jelent az egészségügyi rendszer számára, és becslések szerint a elhízás következményei 2030-ra a világ felnőtt lakosságának körülbelül 60%-át fogják érinteni. Az lehízás sajnos egyre gyakrabban már gyermekkorban kialakul: az elhízás mintegy kétszer olyan gyakori  a gyermekek között napjainkban, mint az 1970-es években volt. A serdülők körében az elhízás ma háromszor gyakoribb, mint ötven évvel ezelőtt volt.  2016-ban mintegy 41 millió gyermek volt elhízott, és körükben a cukorbetegség és egyéb anyagcsere-betegségek kialakulásának kockázata is magas.